A babák nem csak letéve, nemcsak a babakocsiban, hanem bizony a babahordozóban is szoktak sírni. De hát miért? Nem az van, hogy testközelben megnyugszanak? Hogy beleteszem a babahordozó eszközbe és már alszik is?
Vannak viszont igényei, amelyeket ha nem elégítünk ki, akkor babahordozás ide vagy oda, természetesen hangot ad nekik. Életkoronként eltérő, hogy miért szoktak nyűglődni, panaszkodni a babák, amikor hordozni szeretnénk őket.
Most jöjjön erről egy gyors lista, amelynek különböző pontjait külön-külön részletesen leírunk: hogyan juthatunk túl az egyes nehézségeken vagy kerülhetjük el teljesen ezeket a problémákat. Milyen praktikákkal, esetleges változtatásokkal tudjuk harmonikussá tenni a babahordozást.
Miért sírhat a baba a hordozóban?
- szopizni, cumisüvegezni, cumizni szeretne
- álmos
- mozgatásra vágyik
- nem lát ki
- melege van
- szabadon szeretne mozogni.
Szopizni szeretne
Egy pici baba, kis túlzással, szinte egész nap szopizni szeretne. Ha bekerül a babahordozóba, akkor sokszor még inkább szopizni szeretne. Tehát minél kisebb a baba, annál valószínűbb, hogy ha sír a hordozóban, annak ez lesz az oka. Ez bizony akkor is lehetséges, ha éppen megszoptattam/megcumiztattam, mielőtt magamra vettem. Lehet, hogy a babám már nem éhes, de nagyon gyakran a megnyugváshoz, az elalváshoz még szüksége van a szopó mozgásra, a folyó tejre.
Akkor mit tegyek? Hogyan hordozzam, ha folyton szopizna?
Megtehetem, hogy kiveszem a hordozóból, megszoptatom/megcumiztatom, majd újra próbálkozok a babahordozással. Babája válogatja, hogy hány ilyen körre van szükség a nyugalomhoz.
Ha szeretnék, szoptathatok / etethetek / cumiztathatok a babahordozóban is. Ennek nagy előnye, hogy – ha már eléggé rutinosak vagyunk – az élet közben zajlik tovább. Ráadásul a hordozó szoros ölelésében, egy kis mozgással egybekötve valószínűleg gyorsabban meg tudjuk nyugtatni a babát és utána nem kell újrakezdenünk a kötözést. Szinte minden hordozóeszköz alkalmas erre, a mei taiban elöl és csípőn hordozva is próbálkozhatunk és a karikás kendő pedig az igazi hordozós-szoptatós csodaeszköz.
Ha mei taiban elöl hordozunk, akkor szoptatáshoz lazítsunk a vállpántokon és engedjük lejjebb a babát. A kényelmes szoptatós magasság eléréséhez elképzelhető, hogy a derékpántot is picit lejjebb kell tennünk. Ha megtaláltuk a megfelelő magasságot és a baba elkezdett szopizni, kössük meg újra a vállpántokat. Arra figyeljünk, hogy szoptatáskor a baba fejét ne vagy csak annyira támasszuk meg, hogy bármikor el tudja engedni a mellet.
Csípőn hordozva is valószínűleg lejjebb kell engednünk egy picit a babát a szopizáshoz a pántok meglazításával majd újrakötésével, karikás esetében pedig a kötés lazításával.
Ha befejezte a baba a szopizást, akkor rakjuk őt vissza a számunkra kényelmes hordozós magasságba és húzzuk feszesre babahordozó eszközünket.
Cumisüvegezésnél azt nézzük meg, hogy milyen magasságban kell lennie ahhoz a babának, hogy számára és számunkra is kényelmesen tudjuk neki tartani az üveget. Ebben az esetben nem is biztos hogy változtatnunk kell a kiinduló beállításon.
OLVASD EL SZOPTATÁS BABAHORDOZÓBAN BLOGBEJEGYZÉSÜNKET IS
Ha cumis a babánk, akkor sokszor a nyugtatócumi is elég neki az ellazuláshoz, elalváshoz.
Álmos
A babáknak segítségre van szükségük az elalváshoz. Kinek kevesebbre, kinek többre. Van olyan baba, aki ha álmos és felvesszük a hordozóba, akkor hopp, már alszik is. És vannak a többiek, akiknek testközelben, egy hordozó szoros ölelésében is nehéz elaludniuk.
Hogyan segítsünk nekik?
Ha szopizik a babánk, akkor megszoptathatjuk őt a hordozóban is. Ha nem szoptatunk, akkor kínálhatjuk a babát a hordozóban is cumisüveggel vagy cumival.
Olyan is van, amikor elegendő, ha mozgásban vagyunk, és így ringatjuk álomba a babánkat. Ha éppen sétálunk valahol, akkor ez adja magát, ha otthon vagyunk, akkor lehet táncolni, guggolgatni, tenni-venni a lakásban, de ha inkább kímélnénk magunkat, akkor titkos csodafegyver a fitnesz labdán való rugózás.
Ha elaludt a babánk, akkor maradhat rajtunk a hordozóban. Ilyenkor jön jól az alvócsuklya, amelyet az ema design mei tai-on egy rejtett zsebben találtok. A legtöbb esetben érdemes várni egy picit elalvás után a kapucni rögzítésével és/vagy eközben is mozogni, hogy biztosan ne ébredjen fel a baba a macerálásra.
Persze le is tehetjük az alvó babát. Arra, hogy eközben ne ébredjen fel, sajnos nincs tökéletes módszer. Gyerekenként és életkoronként is változik, hogy letehetők-e alvás közben.
Mozgatásra vágyik
A babák nem szeretik, ha egy helyben állunk velük. A mozgatás, a ringatás megnyugtatja őket és szinte folyamatosan igénylik. A babahordozóban is. Már az eszköz felvétele közben is. Sőt! A hordozó megkötése a babának sokszor macera. Ha nyűglődik közben, nyugodtan hagyjuk abba kicsit a kötést és próbáljuk meg sétálgatással, tánccal, guggolgatásokkal megnyugtatni. Ha már rutinosabbak vagyunk, akkor eközben folytathatjuk a hordozó felvételét.
A mozgatás akkor is segít, ha a baba elálmosodott hordozás közben.
Gyakori jelenség, hogy amíg a lakásban magunkra vesszük a babát, addig panaszkodik, viszont amint elindulunk vele, helyre áll a világ rendje. Szóval bátran lépjünk ki a kertbe, az utcára és próbáljuk ki, hogy segít-e a séta.
És vigyázzunk! Nem mindegy, hogy hogyan mozgunk. Tapasztalatunk szerint a legtöbb baba fittyet hány a visszafogott, határozatlan mozdulatokra – bátran mozogjunk velük dinamikusan, rugózzunk nagyokat, próbáljunk ráérezni a ritmusukra.
Nem lát ki, nagyobb szabadságra vágyik
Igen gyakori oka a hordozóban való sírásnak, nyűglődésnek, feszengésnek, hogy a babánk nem tudja szabadon mozgatni a fejét, vállait, karjait és nem lát annyit, amennyit ő szeretne.
Amikor még egészen pici a baba, akkor természetesen megtámasztjuk a fejét hordozás közben. Azonban onnantól kezdve, hogy elkezdi önállóan tartani, sok babának már zavaró, ha fülig ér neki a hordozó, hiszen ez akadályozza őt a feje emelgetésében, mozgatásában. Ilyenkor úgy tegyük őt bele az eszközbe, hogy a hátrész csak a válláig érjen.
Ehhez vagy tekerjünk egyet a derékpánton, így rövidítve a mei tai hosszán vagy bugyrosítsunk, azaz engedjük a derékpánt felső vonalánál lejjebb a baba fenekét, mielőtt a hátára simítjuk a hátrészt. Ez utóbbi módszer is a hátrész magasságát csökkenti.
Több esetben adódik olyan rövid, átmeneti időszak, amikor már nem viseli el a baba, hogy ébren a fejénél legyen a hordozó, ugyanakkor még nem tartja teljesen stabilan a buksiját: ilyenkor picit a kezünkkel érdemes segítenünk, majd elalvás után használni az alvócsuklyát.
A következő fázis az, amikor már a háta felső szakaszát is tartja a babánk és bizony a karjait is szeretné már aktívabban használni, illetve el-elfordulni jobbra-balra a hordozóban. Ekkor úgy állítsuk be a mei tai hátrészét, hogy csak kényelmesen, hónaljig támassza meg a babát, és így ő még nagyobb szabadságot kapjon. Ebben az esetben szintén a fent említett módszereket alkalmazhatjuk: hajtunk egyet a derékpánton vagy még jobban bugyrosítunk.
Aztán az is előfordulhat, hogy mindez a sok szabadság is kevésnek bizonyul, mert a babánk még így sem tudja mindig könnyedén megfigyelni mindazt, amit szeretne. Hiszen elöl hordozva leginkább a mellkasunkat látja, a világ többi részéből pedig kényelmesen csak nagyon kis részleteket.
Ekkor vethetjük be a csípőn- vagy a háton hordozást, amelyek által a baba sokkal nagyobb látóteret kap.
Ezek a módszerek természetesen kombinálhatók. Tehát mondjuk háton is hordozhatunk úgy, hogy hónaljig támasztja a babánkat a hordozó.
Az ema design mei taijal kényelmesen tudtok elöl-, csípőn- és háton is hordozni, valamint a fent leírt módszerekkel – hajtás a derékpánton, bugyrosítás – könnyedén testre szabhatjátok az eszköz magasságát is.
Melege van
Amikor nyári melegben kezdünk el hordozni és sírdogál a baba a hordozóban, akkor könnyen és teljesen logikusnak tűnően jutunk arra a következtetésre, hogy azért sír, mert melege van. A melegben való hordozásról ITT írtunk bővebben.
Szabadon szeretne mozogni
Amikor megszületik egy baba, folyamatos testkontaktusra vágyik. Az első hónapok még teljes egységben telnek, nevezik ezt negyedik trimeszternek is. Azután szépen lassan kezd pár perc földön levést igényelni. Az idő és a mozgásfejlődés előrehaladtával mindig egy picit hosszabb ideig kéri ezt a szabad mozgást.
Sokan tapasztalják, hogy egyszer csak eljön az a pillanat, amikor a kicsi tiltakozik a hordozás ellen. Azonban ez nem általánosságban a hordozásnak szól, hanem azt jelenti, hogy abban az adott időpontban nem szeretne hordozódni, hanem önállóan mozogna.
Ha elintéznivalónk van és nem szeretnénk egy totyogó gyermekkel bajlódni, időzíthetjük úgy a dolgunkat, hogy akkor indulunk, amikor már kimozogta magát a babánk és örül neki, hogy rajtunk pihenhet, nem akarja éppen az új tudományát gyakorolni.
Legtöbbször a járástanulás környékén fordul ez elő. Egy járni tanuló baba azonban még hamar elfárad és újra fel fog kéredzkedni. Ezért ilyenkor elindulhatunk például úgy, hogy a gyerek a saját lábán kezdi az utat, de ott van már nálunk előkészítve a hordozó és ha elfáradt, felvesszük. A karikás kendő éppen ezért nagyon praktikus totyogós korú gyermekkel, aki sűrűn fel-lekéredzkedik.
Ez egy újfajta helyzet, amihez alkalmazkodnunk kell. De semmiképpen nem jelenti a hordozós időszak végét. Az még általában nagyon messze van ettől…
Vélemény, hozzászólás?